” Nagyon nehéz életszakaszba érkeztem, a házasságunk mélypontra érkezett, kín volt otthon lennem, nem vágytam másra, csak valakivel összefutni és lényegtelen dolgokról beszélni. Megkerestem régi kolléganőmet, akivel már réges-rég nem beszéltünk, üljünk be egy pohár borra valahova. Tartottam magam a “tervemhez”, semmiségekről beszéltünk, Andi viszont a semmiből egyszer annyit kérdezett: “Kerestetek alkalmakat, hogy csak kettesben legyetek a férjeddel gyerekek nélkül?”
Nem értettem, miért kérdezi, nem is akartam róla beszélni. Leráztam magamról a kérdést. Kedvesen utalt rá, hogy ő elsajátított egy technikát, amivel “rá tud nézni” az életemre, mögé tud nézni problémáimnak, ha szeretném. Kicsit bolondnak gondoltam, ezen nincs mit tagadjak. Na meg rettegtem attól, hogy ráérez, hogy kimondja a szörnyűséget, ami romba döntötte épp a magánéletemet. Csacsogtunk,de fejben már nem ott jártam. Addig-addig feszített a saját problémám, hogy egyszer csak belekezdtem. A férjem 10 év után megunta a házasságunkat, elege lett a kötelezettségekből, s talált egy nőt..
Még el sem kezdtem szinte, mikor csak ennyit szólt Andi: ” Tudtam, hogy ezért kerestél meg” . Aznap este úgy köszöntünk el, hogy keressem, ha szükségem van segítségre. Az egész hókuszpókusznak, humbuknak tűnt. El is utasítottam. Aztán valahogy egy hét múlva csak ott kötöttem ki, egy pohár fehérbor mellett. Olyan mélyen voltam, olyan összetörve, olyan semminek, olyan megalázottnak érezve a a magánéletem által, hogy nem volt már erőm ellenkezni. ..és akkor elkezdett felépíteni engem. Hogy tudjam érezni, értékes vagyok, szerethető vagyok, teljes vagyok, minden a javamat szolgálja.. Nem titkoltam, még mindig nem hittem benne, de amilyen erővel és lelki töltettel mentem tőle haza, azt nem lehet véletlennek betudni. Ki voltam virágozva ( a férjem döbbenten konstatálta ezt, nem értette, és nagyon zavarta, hogy “indokolatlanul” magabiztos vagyok). Nem mondom, hogy nem voltak visszaeséseim, de minden alkalommal, minden nappal erősebb voltam. Elhittem, hogy nem más által vagyok egész és Nő. Elkezdett részemmé válni az érzés, hogy megérdemlem, a tiszteletet, a boldogságot, minden az enyém lehet, csak el kell fogadjam. A férjem, miközben vergődött a közös életünk vége és az új vágyai között, én egyre mélyebben és stabilabban éreztem, és sugároztam, hogy bármi is történik, nekem csak jó lehet, hiszen erős vagyok. Nem szenvedtem a helyzettől, higgadtan és szeretettel, de szinte kívülállóként néztem a kialakult helyzetet.
A férjem elkezdte egyre kellemesebben érezni magát a társaságomban, munka után esténként barátian beszélgettünk, nyugodt légkörben éltük a két gyerekünkkel a mindennapjainkat. Én csak mentem Andihoz, aki időt és energiát nem sajnálva, csak töltötte belém a pozitív érzéseket, a hitet, volt hogy patakokban sírtam mindezt végig, mert olyan mélységeket mozgatott meg bennem. De olyan magabiztossággal és hittel tértem haza ezekről az alkalmakról, amiben lehet hinni, vagy nem hinni, de megélni csoda és megkérdőjelezhetetlen.
” Pár nappal ezelőtt a férjem elém állt, szeretné újra kezdeni, újra építeni velem a közös életünket. Vonzza a magabiztos erős nő, akivé váltam. Ez még nem a történet vége, de az biztos hogy most tudom, erősebb vagyok, mint valaha, s jár a boldog élet nekem, csak kész kell lennem rá .”Csak” ennyit segített nekem a Théta..
Az önmagamba és nőiességembe vetett hitem kaptam vissza
